Dávid és a négy pajzán nő esete
Dávid és a négy pajzán nő esete, szintén egy megtörtén eseményen alapul, ami jó néhány éve történt meg, amely eseményre én is meghívást kaptam, de sajnos a munka miatt nem tudtam megjelenni ezen a jeles eseményen. Az a helyzet, hogy velük, a mai napig kapcsolatban állok, időnként összejövünk, és van hogy jókat beszélgetünk erről a bizonyos esetről. Ami megváltozott azóta, Dávid ugyanis külföldre vándorolt, és azóta hírét sem hallottuk. Amikor összejövünk, sokszor szóba kerül ez az eset is, ám amióta megtudták, hogy írással is (most már szinte csak ezzel) foglalkozom, midig ugrattak, hogy megírom-e ezt a történetet, mert ők szívesen olvasgatnák. Eleinte szabadkoztam, hogy ilyeneket nem írok, de aztán meggyőztek az igazukról, miszerint a szex is az életünk része, miért kellene azt a perifériákra száműzni. így hát megírtam, és a lányok nagy megelégedettségére, azóta is olvasgatják, és nosztalgiáznak. Saját bevallásuk szerint azóta nem történt meg velük hasonló esemény.
– Drágám! Megjöttek. Kérlek engedd be őket.
– Rendben, máris megyek.
A ház előtt megállt az autó, és három nő kezdte el a holmiját előszedegetni, az ülésekről, alóla, és a csomagtartóból. Három grácia.
Egyikük sem átlagos testalkatú, átlagos öltözetben, nincs rajtuk semmi hétköznapi, mindegyikük különleges.
Dávid és Niki Azóta már nem élnek együtt, ám Niki és a lányok azóta is rendszeresen összejárnak, talán abban reménykednek, hogy az eset egyszer megismétlődik.
– Figyi Niki. Az a helyzet, hogy nem strandra készültem, és nincs fürdőrucim, de jól esne egy kis pancsi a lányokkal. Mit gondoltok, nagy gond lenne, ha anélkül mennék a medencébe?
– Mármint, hogy ruha nélkül meztelenül?
– Igen. Nem tudom, hogy titeket ez zavarna-e, vagyis inkább Dávid miatt kérdezem.
– Dehogy zavar, láttam én már meztelen nőt. Mondtam Verának.
– Látod itt a válasz, engem sem zavar, ha pucér vagy. Jött a válasz Nikitől is.
– Jaj, de jó. Köszönöm. S ezzel a lendülettel mindketten puszit kaptunk az arcunkra, és ugyanezzel a lendülettel beviharzott a szobájába. Néhány másodperc múlva már jött is visszafelé, anyaszült pucéran, és újra kaptunk mindketten egy puszit.
Ha valaki kedveli az ilyen szaftos történeteket, akkor ebben biztosan nem fog csalódni, ugyanis három nap alatt, szinte minden megtörtént, és mindenki élvezte a játékokat. Így utólag belegondolva, csak azt sajnálom, hogy én nem lehettem részese ennek az eseménynek. A történetben szereplők nevei természetesen nem valódiak, és mindannyian beleegyezésüket adták arra, hogy kiadhassam könyv formájában a történetüket.
A könyv jelenleg csak e-könyv formátumban vásárolható meg, ám ha sikeres lesz, akkor számíthattok a nyomtatott változat kiadására is.
Jó szórakozást az olvasásához.